Ad hoc összegzés a vmsz-t kitúró zentai önkormányzati struktúra  elmúlt két évéről

A zentai Demokrata, Ligás és Ráczszabós koalíció öntömjénezése a választások közeledtével az egeket és a választópolgárokat ostromolja.

Nézzük az érem másik oldalát!

Az összefoglalót kezdhetném népmeseszerűen: egy szép napon, két évvel ezelőtt összefogott a sánta, a vak és a süket, kitúrva a legkisebb szegény legényt, hogy elirányítsák városunkat, Zentát... de úgy gondolom jobb ha a méltatlan metafórák helyett maradok a tárgyszerűségnél.

Miben tartotta magát Zenta kiemelkedőnek az elmúlt időszakban? A legkritikusabb években is voltak fejlesztések az egészségügy, az oktatás és a művelődés terén. Regionális központnak éreztük magunkat a Tiszamentén. A kórház megmaradását bebiztosítottuk, bővült, a diagnosztikai felszereltség javult, az egészségházakkal együtt folyamatosan tatarozva lett, a beteg ellátás és betegség megelőzés pedig valóban szinvonalat mutatott. Az elmúlt két év nagy eredménye(?), hogy a választási kampány előszeleként a kamenicai intézettel együttműködési kezdeményezés született a sürgős szívproblémák ellátásáról és az egészségházat különválasztották a kórháztól, mert a törvény erre kötelezte az egészségügyi központokat, mint amilyen a zentai is volt. Ez azt jelenti, hogy újítás történt egészségügyi téren, de lényegi beruházás vagy új elképzelés semmi.

Az oktatásban történt-e valami, amivel büszkélkedhetnek? A budapesti kertészeti egyetem kertészmérnök képzését idehoztuk, az egészségügyi iskolát újra megalakítottuk és még gyógytornász szakkal is bővítettük, megalakult a Bolyai Tehetséggondozó gimnázium és kollégium, a zentai Gimnázium épületét tartaroztuk és felújítottuk. Mindez eltörpül az elmúlt két év néhány iskolai illemhelyének felújítása és az egy darab műfüves  sportpálya mellett... ugye??

A kultúra terén sem teremtek rózsák. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megálmodása és megalapítása, a Zentai Magyar Kamaraszínház létrehozása sem viszonyítható azzal, hogy a legnagyobb művelődési projektumja a jelenlegi struktúrának az volt, hogy a zentai szerb amatőr színjátszóknak a zentai színház udvarában adományoztak állandó telephelyet. Gratulálok hozzá!

Elfogadom az érvet, hogy jelenleg nem az oktatás, a művelődés vagy az egészségügy ügye a legégetőbb, de mondjanak egy olyan új munkahely teremtő beruházást, amelyikhez a jelenlegi zentai vezetés bábáskodott. A képviselő-testület ülésén annak tapsoltak a hatalmi struktúra képviselői, amikor csődbe jutott az egyik nagyvállat Zentán. Soha nem tapasztalt méreteket öltött a párttagság alapján való munkába állítás a jelenlegi koalíciós hatalom időszakában a közszférában.

Nívótlanná tették a közéletet. Bebizonyították, hogy nem különbek ők sem a Deákné vásznánál. Sőt!

Rájöttek, hogy a visszafelé mutogatás már nem jelent igazolást a tétlenségre, mert a szavazópolgár nem gyengeelméjű, és emlékszik.

A Fő téri szökőkút építésének közösségi akaratot mellőző építése, a park fáinak kivágása, a Szentháromság szobra helyére és a valamikori Szent István templom alapjaira tervezett filagória gyors kiviteleztetése, akár a törvényes keretek mellőzésével is, csak azt célozza, hogy legyen valami emlékműve ennek a garnitúrának is.  Május 6-ig semmi sem drága nekik és bármit megtesznek amiben érdeket látnak és amitől szavazatot remélnek. Tehetik, mert még van 16 képviselőjük a helyi Képviselő-testületben...Akik ehhez kíbicelnek, azok a lelküket és elveiket már régen kiárúsították.

Alapvető igazság,  aki ahogyan él, úgy ítél.

A helyi reklámújság nemrégi vezércikkének a címe az volt: Csodára várva. Remélem rajtuk már a csoda sem segít...