HTML

Friss topikok

Címkék

alternatív megoldások (1) anyanyelv (1) attila juhász (9) babakelengye (1) bankkormányzó (1) boris tadić (2) dejan šoškić (1) devizahitelek (2) drogellenes tribün (1) egészségügy (1) egyház (1) elnökjelölt (1) Emmausz fiúkollégium (1) eredmények (1) esélylatolgatás (1) EU (1) európai integráció (3) eu csatlakozás (1) félelemkeltés (1) fiatalok (1) forgalmi adó (1) frakció (1) gazdaság (1) hiteles tájékoztatás (1) igazságügyi reform (2) jelena trivan (1) kábítószer (1) kampány (1) kampánybusz (1) keresztény egyház (1) kisebbségi érdekek (1) kisebbségi politizálás (2) koszovó (2) kovács elvira (12) közbeszerzési törvény (1) közgazdaság (1) köztársasági elnökjelölt (1) kultúra (1) legfelsőbb bírói tanács (1) magyar (1) magyar fordulat koalíció (2) május 6 (5) mandátumok (1) marketing (1) mnt (1) Muzslya (1) nagybecskerek (1) nagyberuházási alap (1) német zsolt (1) nemzeti öntudat (1) oktatás (2) oliver dulić (1) orbán viktor (1) pásztort istván (1) pásztor istván (1) politika (2) politikai etikett (1) politikusok (1) program (2) szélsőség (1) szentmihályi iskola (1) szerbia (2) Szerb Megújhódási Mozgalom (1) szerb nemzeti bank (1) szivác (1) szlogen (2) téves számla (1) törvénymódosítás (1) újhelyi ákos (10) vajdasági érdekek (1) vajdasági költségvetés (2) vajdasági magyarság (4) vajdasági magyar érdekképviselet (1) vajdasági magyar közösség (2) vajdasági magyar média (1) választások (19) változásmenedzsment (1) varga lászló (9) VMSZ (20) vmsz (2) Zenta (1) Címkefelhő

Az okos ember más kárán tanul

2012.03.15. 07:31 Varga László

torveny.jpgAz Európai Parlament Külügyi Bizottsága március 1-jén 62 igen, négy nem szavazat és 5 tartózkodás mellett támogatta a Szerbia európai integrációs előrehaladásáról szóló állásfoglalás tervezetét. A dokumentum plenáris vitájára és a végszavazására az elkövetkező időszakban kerül majd sor. Az Európai Parlamentnek, leszámítva a Stabilitási és Társulási Megállapodás ratifikációját és az integrációs folyamat végén a Csatlakozási Szerződés megerősítését, nincs döntéshozatali hatásköre a bővítés kérdésében. Ettől függetlenül, az EP álláspontja jelentősen befolyásolja azt a politikai légkört, amely végigkíséri a tagjelölt és potenciális tagjelölt államok integrációs folyamatát.

A korábbi években született európai parlamenti dokumentumokkal összehasonítva a Szerbiáról szóló idei évi EP-állásfoglalás tervezete kétségkívül kedvezőnek tekinthető. Amennyiben figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy országunk integrációs folyamata immár a 12. évébe lépett, kicsit árnyaltabbá válik a pozitív benyomás.

Ahogy a népi mondás tartja: az okos ember más kárán tanul. Az EP-állásfoglalás tervezetének szövege arról tanúskodik, hogy Szerbia a legnagyobb baklövéseiből sem vonta le a megfelelő tanulságot. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet érdemel a tervezet 10. pontja, amely a közbeszerzések kérdésével foglalkozik. Az EU dokumentumai szerint a Szerbiára olyannyira jellemző korrupció egyik legjelentősebb forrása a közbeszerzések területe. A közbeszerzési eljárások során, a legmérsékeltebb becslések szerint is, évi 800 millió euró közpénz veszik el. Összehasonlításképpen az országos költségvetés éves összege 8 milliárd euró.

Az EP-állásfoglalás tervezete szerint az „Európai Parlament aggodalmát fejezi ki a Közbeszerzési törvény tervezett módosítása miatt, amely ellentétes az ország saját közbeszerzés-fejlesztési stratégiájával, valamint a nemzetközi sztenderdekkel is.“ Az EP külön kiemeli, hogy a „törvénymódosítás nem gyengítheti a közbeszerzési eljárásokat felügyelő intézményt“.

Miről is van szó?

A köztársasági kormány többhónapos előkészítés után elfogadta és január 13-án a parlamenthez továbbította a Közbeszerzési törvény módosításáról szóló törvény javaslatát. Ahogy az általában a kulcsfontosságú jogszabályokkal lenni szokott, a javaslat elfogadását nem előzte meg megfelelő közvita. A képviselőházhoz beterjesztett szöveg figyelmen kívül hagyja a törvényelőkészítő munkacsoportban részt vevő európai szakértők legfontosabb ajánlásait. A javaslat legvitatottabb pontja a Közbeszerzési Igazgatóság önállóságának tervezett megszüntetése a Pénzügyminisztériumba történő beolvasztása útján.

A fentiekben leírtak kísértetiesen hasonlítnak az igazságügyi reform alapját képező törvénycsomag elfogadásának a körülményeire. Az európai intézmények képviselői a törvényelőkészítési folyamatban akkor is többször tudomására hozták a szerbiai hatóságoknak, hogy a bírák és ügyészek újraválasztási eljárását szabályozó törvényi rendelkezések a tervezett formájukban nincsenek összhangban az európai sztenderdekkel. Abban a tévhitben, hogy a folyamat végére az európaiak megfeledkeznek majd az észrevételeikről és beletörődnek a megszülető végeredménybe, Szerbia véghezvitte az igazságügyi reformot. Mivel az EU intézményei hajthatatlanoknak bizonyultak, kénytelenek voltunk végül a jogi keretet összhangba hozni az európai mércékkel, és hozzá kellet látni a reform során született döntések felülvizsgálatához. A megállapított hiányosságok kiküszöbölése jelenleg is folyik.

Minden jel arra utal, hogy a parlament aktuális összetétele a mandátuma lejártáig nem hozz már újabb törvényeket. Mivel számos fontos jogszabály vár megvitatásra, összességében semmiképpen nem jó, hogy a képviselőház működésképtelenné vált. Néhány elfogadásra váró törvény az európai közeledés szempontjából is jelentőséggel bírna. A parlamenti munka szünetelésének van azonban egy hasznos oldala is. Nagy a valószínűsége annak, hogy a Közbeszerzésről szóló törvény módosításáról szóló törvény aktuális javaslata sosem kerül a képviselőház napirendjére. Bármilyen furcsának tűnik, a parlament ebben az esetben azzal tudja leginkább segíteni az EU-csatlakozás folyamatát, ha nem hozza meg ezt az „európai“ törvényt.

Címkék: varga lászló közbeszerzési törvény európai integráció igazságügyi reform

A bejegyzés trackback címe:

https://politikusok.blog.hu/api/trackback/id/tr294317781